Harmatcseppben oldódik könnyem. Eső mossa el.
Hitem nélkül mostohán elhagyatva bolyongok a mélyben.
Lelkem kénköves poklában lakom.
Sodorva árral vergődöm tova.
Nem ellenkezem. Hagyom.
Némán tűrök, hallgatom
szívem dobbanását.
Nem kutatom sorsom, nem is kérdezek
félve az Istent, szánt szándékkal vétkezek.