Sellő a habokban

Madárdaltól hangos a reggel,

méhek zümmögnek odakinn,

azon a nyári reggel mikor elmész,

merengek némán…friss tavaszi szellő meglegyint.

Szerelem tüzétől szívem lobogva, hangosan megdobban,

mint sellő a habokban

lubickol az érzésben vidáman –

visszafordultál

maradsz ma itthon!

Mégsem vetem be az ágyam.