Bőrét érinteni…
karjaimba ölelni szorosan…
ízlelni csókját: add hogy érezzem Uram!!!
Szemének tűzében elégni vágyom!
Csípőm ringása velőig fájjon, érezzem élek!
Lélegzem véled!
Veled ha halni! –
megyek ha kéred.
Kérlek ne félj hát,
maradj most mellettem…
Megadok mindent mit
valaha elvettem!
Mástól mit kaptam átadom Néked,
többet mint valaha adott az élet!
Szabadulj most fel, olvadj te jégcsap!
“A képzeleted a combomig ér csak”,
de én azt se bánom!!!
A szád ég a számon…
szorosan ölelsz.
És harapsz is.
Falod a húsom…
iszod a vérem…
tettes és áldozat vagyunk mi
szerepcserével.
S mint ártatlan,
ki bűnnel vádolva törődik sorsába bele,
kinek végzete ideér:
feláldozódsz most ismét,
mint egykor
az akasztás idején.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: