Mint homokóra

Engedem, hogy átfolyjon rajtam az idő,

vigyázom fogát, ne fogjon rajtam.

Folyékonnyá válok magam is,

pergek szakadatlan.

Súlytalan hullok alá a mélybe,

ömlök magamra mit sem remélve.

Dönteni hagyom a sorsot,

fölé emelkedek, létezve lenni a való felett.

Címkék: , ,
Tovább a blogra »