Szemed fényének tükrében megláttam magam.
Tudtam pontosan.
Kérdezni sem kellett.
Kezedbe fogtad a kezem
s többé nem eresztetted.
Bizonyosság. Az vagy te nekem.
Kezedbe akkor letettem életem.
Tudtad te is akkor, ahogyan csak én,
senki más nem kell már ezen a földtekén.
Te vagy ma minden.
Mindig is tudtam mert mindig is hittem.
Köszönet érted!
Hála az égnek!
Zengjen az ének!
Dicsőítsen Simiel
mindörökké téged!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: